Tudja Ön, mennyi energiát fogyaszt?

Tudja Ön, mennyi energiát fogyaszt?

Az energia egyre drágább, de van fogalmunk arról, mennyi áramot és gáz fogyasztunk valójában naponta? Vagy éppen mennyi vizet? Legtöbb országban az energiafogyasztók havi előleget fizetnek a lakossági energiafogyasztásukért. Évente egyszer megkapják az elszámoló számlát, ami az évi teljes energiafogyasztásról tájékoztatja őket. Ez lehetővé teszi, hogy összehasonlítsák a korábbi évekkel a fogyasztást. Azonban elegendő ez ahhoz, hogy az energia hatékonyabb használatára ösztönözze az embereket?

Az energiaszámla

Az elszámoló számla általában néhány álmatlan éjszakát okoz nekünk, amikor szorongunk a tényen, hogy energiafogyasztásunk ahelyett, hogy csökkent volna, nőtt. Odáig is elmehetünk, hogy családi kupaktanácsot hívunk össze az energia hatékonyabb felhasználásáról. A következő két hétben mindenki jobban figyel majd a másik energiahasználati szokásaira. Azonban az erősen rögzült szokásaink nehezen változnak, és lassanként az energiafogyasztásra fordított figyelem kicsúszik a fejünkből…. egészen a következő évi elszámoló számláig. Legtöbbünk számára az elszámoló számla túl ritkán érkezik ahhoz, hogy szokásaink hosszútávú megváltoztatására ösztönözzön minket. Többre van szükség, hogy igazán változtassunk a beidegződéseken.

Közvetlen visszajelzés

Néhány évvel ezelőtt Sarah Derby (Oxford University) publikált egy kutatást, mely annak hatékonyságáról szólt, hogy a közvetett és közvetlen visszajelzések mennyire befolyásolják energiafogyasztásunk szabályozását. Helyzettől függően azt találta, hogy a közvetett visszajelzések 0–10%-os energiamegtakarítást jelentettek, míg a közvetlen visszajelzések 5–15%-os energiamegtakarításhoz vezettek. Észak-Amerika „pay-as-you-go” (=akkor fizess, amikor esedékes) rendszereire vonatkoztatva, ahol közvetlen kapcsolat van a fogyasztás és a fizetés között, a megtakarítások 10–20%-ot tettek ki.

Szóval hogyan kaphatunk közvetlen visszajelzést?

Először is ott vannak az önálló energiafogyasztás-mérők, melyeket egy közönséges aljzatba lehet dugni a főkapcsoló és a fogyasztó között. Ezek a mérők kijelzik a készülék energiafogyasztását, és megmutatják a napi, heti vagy egyes esetekben akár a havi átlagfogyasztást is. Ez jó kezdetnek számít, különösen annak meghatározására, hogy egy elöregedő hűtőt vagy más berendezést le kell-e már cserélni egy új, A+++ jelű modellre. Ez viszont rossz hír a mérőegységre nézve, amely az új hűtő beüzemelésével hamarosan veszíti majd jelentőségéből.

Az önálló energiafogyasztás-mérők másik hátránya, hogy szanaszét vannak a lakásban, és a kijelző (vagy a visszajelzés) nem mindig könnyen hozzáférhető. Az aljzat magasságában, nem sokkal padlószint felett elhelyezett mérőóra leolvasása gyakran kényelmetlen testhelyzetet kíván. Még nehezebbé válik a kijelző leolvasása, ha a dugalj a készülék mögött található.

Modern technológia beépítése

Napjainkban a legtöbb integrált otthoni rendszer (IHS) különböző módszereket kínál az energiafogyasztás feltérképezésére. Gyakran ez az adat a ház egyik központi helyiségében elhelyezett érintőképernyőről leolvasható. Ezek a képernyők IHS vezérlésére éppúgy alkalmasak, mint arra, hogy megmondják, ki áll a bejárati ajtó előtt. A kijelzők nem csak az aktuális energiafogyasztásról tájékoztatnak minket, hanem a múlt hét, múlt hónap vagy akár a múlt év energiafogyasztását is meg tudják adni. Legtöbb esetben a fotovoltatikus napelemek energiatermelésének szintjét is figyelemmel kísérhetjük ezeken a képernyőkön.

Legtöbb gyártó pénzben kifejezve teszi láthatóvá az energiafogyasztást, nem pedig a legtöbb ember számára meglehetősen misztikus kWh-ban vagy m³-ben,. Így azonnal láthatjuk, mennyibe kerül bizonyos készülékek használata a nap különböző időpontjaiban (több ár is megjelenik), vagy mennyit takaríthatunk meg azzal is, ha csak egy fokkal csökkentjük a fűtési hőmérsékletet.

Ha nem akarunk érintőképernyőt szerelni a falra, akkor bárhol, bármikor okostelefonon, tableten vagy számítógépen keresztül is kaphatunk közvetlen visszajelzést az otthonunk energiafogyasztásáról.