Kiválasztotta már a hőszivattyúját?

Kiválasztotta már a hőszivattyúját?

Jól hőszigetelt ház esetén lehetőség van arra, hogy energiahatékony hőszivattyút használjunk a fűtésre és a háztartási melegvíz előállítására is. Egyes esetekben ugyanaz a berendezés nyáron a lakás hűtésére is használható. Számos lehetőség áll rendelkezésre, melyeket érdemes megfontolni, a szempontok között legfontosabb az energiaforrás típusa, illetve hogy légfűtéses vagy vízfűtéses rendszert válasszunk. Ez a cikk segít a döntésben.

Hőszivattyúk

A legalapvetőbb értelemben egy hőszivattyú működését a hűtőszekrényével vagy fagyasztóéval lehet összehasonlítani. A hűtőszekrényben hőt vonunk ki a készülék belsejéből, csökkentve a belső hőmérsékletet. Azonban a kivont hőnek mennie is kell valahova: a hűtő hátoldalán fém rácsszerű szerkezet található kis vezetékekkel, melyek a hőt a környező levegőbe engedik. Amellett, hogy a zöldséget, gyümölcsöt és egyéb ételeinket hidegen tartja, a hűtő a környező teret fel is melegíti. A hőszivattyú pontosan ugyanezt teszi. Hőt von ki egy forrásból (levegő, víz vagy talaj), és ezt a kivont hőt használja utána a hát fűtésére.

Különböző típusok

Különböző típusú hőszivattyúkat lehet megkülönböztetni a hőforrás és a hőelosztó rendszer alapján.

  1. Külső levegő mint hőforrás
    • Levegő-levegő hőszivattyú: A hőt a külső levegőből vonják ki, és hőcserélő segítségével alakítják melegebb levegővé. Azután ezt a felmelegített levegőt légkeringetéses rendszerrel (egy ventilátor és légcsatorna-hálózat) oszlatják el a házban.
    • Levegő-víz hőszivattyú: Itt is a külső levegőt használják hőforrásként, de a kivont hőt egy vízkörhöz juttatják, melyet padlófűtéshez, radiátorokhoz és háztartási melegvíz előállításához használnak.

A levegős hőszivattyúk telepítésének költsége alacsonyabb, mint más rendszereké, viszont van egy hátulütőjük: ha a külső hőmérséklet túl alacsony, a rendszer hatékonysága csökken. A levegős rendszereket túlnyomórészt a mérsékelt éghajlati övön használják, és nem ajánlják olyan régiókban, ahol hosszú, hideg telek vannak.

  1. Talaj mint hőforrás

Ebben az esetben a hőt a talajból vonják ki és alakítják át melegvízzé. Ezt föld-víz hőszivattyúnak hívják. A talaj hőmérséklete viszonylag állandó marad az egész év során, így ez a rendszer hatékonyabb még a hideg telek alatt is. Két típusú rendszert különböztethetünk meg: a függőleges, úgynevezett talajszondás és a vízszintes, úgynevezett talajkollektoros rendszert.

  • Vízszintes talajkollektor: Flexibilis PE csöveket szerelnek a kertben a talajszint alá, meghatározott mélységben (például 1,5 m). A zárt kör a hőszivattyúnak adja le a hőt. Az ehhez szükséges talajfelület területe sokkal nagyobb a fűtendő tér alapterületénél, így ez a rendszer nem megfelelő megoldás egy kisebb, városi kert esetén.
  • Függőleges talajszonda: Egy vagy több függőleges lyukat fúrnak a talajba. Minden nyílásba egy leszálló és egy felszálló PE cső kerül, melyek együtt egy kört alkotnak. A folyadék-keverék a PE csövekben szállítja fel a hőt a talajból, majd átadja a hőszivattyúnak.

Az ilyen rendszer olyan földbe is telepíthető, melynek felszíne kicsi, viszont nyilvánvalóan el kell készíteni a fúrt lyukakat.

Mivel a hidegebb visszatérő víz csökkentheti a talaj hőmérsékletét, a rendszer hatékonysága romolhat a fűtési szezon végére. Ha a talaj hőmérséklete túlzottan leesik, elmondható, hogy a föld kimerült. A földből télen kivont hő és a talaj nyári természetes felmelegedése között megfelelő egyensúlyt kell teremteni. Az utóbbit úgy is el lehet érni, hogy a hőszivattyú működését nyáron megfordítjuk: a lakást hűti, és a felesleges hőt a talajba visszajuttatja.

  1. Víz mint hőforrás
    • Egy vízfolyás, vagy még jobb, ha talajvíz szintén szolgálhat energiaforrásként. Két kutat fúrnak a földbe, egymástól kellő távolságban. A függőleges talaj-víz rendszerrel szemben ez egy nyitott rendszer.

A talajvizet az első kútból a hőszivattyúhoz pumpálják, ami a hőt a hőcserélnek adja át, és a hidegebb visszatérő vizet a második kúthoz szivattyúzza. Ha szükséges, ezt a rendszert nyáron meg lehet fordítani, ilyenkor a második kútból származó hidegebb talajvizet használják a ház hűtéséhez. A felesleges hőt ekkor az első kútban tárolják.

Hőszivattyú kiválasztásakor kérjen tanácsot a telepítést végző szakembertől.